Azonos szöveg, mégis más jogi tartalom

Rejtett jogi kockázatok a kínai–magyar üzleti szerződésekben

A globalizáció napról-napra egyre jelentősebb térhódításával egyre gyakoribbá válik, hogy európai vállalkozások ázsiai cégekkel lépjenek partnerségre, és kössenek egymással szerződéseket. Ezen jogviszonyokban a felek sok esetben hajlamosak alábecsülni a kultúrák közötti különbségeknek a jogrendszerre gyakorolt hatását, vagyis az európai és ázsiai, különösen a magyar és kínai jogi környezetben az egyes szerződéses gyakorlatok és az azokkal összefüggő jogérvényesítési mechanizmusok jelentősen eltérhetnek egymástól. Az Európai Unióban megszokott szerződéses struktúra nem feltétlenül tud hatékonyan működni Kínában – és fordítva: egy Kínában megszokott szerződéses struktúra sem feltétlenül tud hatékonyan működni az Európai Unióban.

Jelen cikk bemutatja azokat a rejtett jogi kockázatokat, amelyek nem megfelelően adaptált szerződésekből fakadhatnak.

A szerződési szabadság korlátai

Az Európai Unió tagállamainak jogrendszerei alapvetően a szerződési szabadság lehető legteljesebb megvalósítására törekszenek, tehát a felek szabadon dönthetik el, hogy kívánnak-e egymással szerződést kötni, és viszonylag szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát, amennyiben az nem ütközik a jó erkölcsbe vagy a kötelező jogszabályokba. Kötelező jogszabályok e tekintetben csak ritkán, főként a fogyasztóvédelem és a versenyjog területén jelennek meg.

A kínai jogi szabályozás e tekintetben látszólag megegyezik az Európai Unió jogi szabályozásával, azonban a kínai jogban több területen is előfordulnak a szerződéses szabadságot korlátozó kötelező erejű jogszabályok (pl. import és export, adatkezelési szabályok, egyes felelősségi kérdések, egyes speciális iparági előírások), a bíróságok jogalkalmazása során hangsúlyos szerepet kap a köz- és állami érdek, valamint a gazdaságpolitikai szempontok.

Az alkalmazandó jogra és a joghatóságra vonatkozó kikötések kulcsszerepe

Gyakorlati tapasztalataink alapján a kontinenseken átívelő szerződéses gyakorlatban a szerződésminták használatával kapcsolatban felmerülő problémák leggyakoribb forrása az, hogy a felek a már meglévő, hasonló jogviszonyra kialakított szerződésmintát használják, abban azonban az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezést a szerződéses tárgyalások során megváltoztatják.

Ilyen esetekben a nem megfelelően megválasztott alkalmazandó jogra, illetve joghatóságra vonatkozó klauzulák a szerződés későbbi alkalmazása során – különösen vitás helyzetekben – jelentős nehézségeket okozhatnak.

Ennek oka, hogy számos, az Európai Unió tagállamainak joga szerint megengedett és az üzleti gyakorlatban rendszerint alkalmazott szerződéses kikötés a kínai jog szerint érvénytelen (pl. felelősség kizárása, kártérítési összeg maximalizálása) vagy éppen teljesen más jelentéssel bír (pl. jóhiszeműség és tisztesség elve, az elvárható magatartás elve), mint a tagállamok jogában.

Bár mind az Európai Unió tagállamainak jogában, mind a kínai jogban főszabálynak tekintjük a részleges érvénytelenség elvét, tehát egyetlen érvénytelen rendelkezés nem teszi érvénytelenné a teljes szerződést, az mégis problémát okozhat a szerződő feleknek, egyrészt azáltal, hogy az adott rendelkezés lehet, hogy éppen egy számukra kritikus rendelkezés volt, másrészt pedig azáltal, hogy a(z részleges) érvénytelenség felismerését követően a szerződő felekben partnerükkel és az adott üzleti viszonnyal kapcsolatban meginoghat a korábbi bizalmuk, amely – a helyzet eszkalálódása esetén – hosszabb távon az adott üzleti kapcsolat megszűnéséhez is vezethet.

Az érvénytelenség szintjét el nem érő értelmezési nehézséggel érintett, üzleti szerződésekben gyakran alkalmazott szerződéses klauzuláknak, mint a „good faith” és a „best efforts” követelményeinek a nemzetközi szerződésekben történő megjelenítése – nem kellő gondossággal egyeztetett alkalmazandó jogra vonatkozó, illetve joghatósági kikötés esetén – azért okozhatnak gondot, mert azok értelmezése eltérő mind az Európai Unió egyes tagállamainak, mind pedig a Kínának a bírósági gyakorlatában. Ezen alapelvi követelmények vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy az egyes európai államok értelmezési gyakorlata az adott államon belül egységes, következetes és komoly bírósági gyakorlattal rendelkezik, míg a kínai jogértelmezés e körben sokkal kevésbé koherens, azokat az egyes bíróságok eltérően értelmezik.

Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy melyik szerződésben melyik ország jogát jelöljük meg irányadóként, és abban milyen szerződéses rendelkezéseket teszünk. A szerződéskötési folyamatok során a tervezetek vizsgálatakor és azok végleges változatának egyeztetésekor egyértelműen figyelemmel kell lennie a gazdasági szereplőknek arra, hogy mely szerződésben mely jog az irányadó, illetve arra, hogy az adott terminológia az adott jog alatt milyen konkrét tartalommal bír, és az a tartalom megegyezik-e a szerződő fél tényleges szerződési akaratával.

Összegzés

Ugyanaz a szerződés nem jelent ugyanazt a jogi kockázatot minden jogrendszerben.

A fentiek alapján megállapítható, hogy egy olyan szerződés, amely bizonyos jogszabályi környezetben, bizonyos üzleti partnerek között jól működik és akár a gyakorlatban is bizonyított már, nem feltétlenül lesz megfelelően alkalmazható egy olyan jogviszony vonatkozásában, amely egy új nemzetközi partnerrel kerül megkötésre vagy éppen ugyanazon szerződés vonatkozásában a más államban honos üzleti partner joga kerül irányadó jogként megjelölésre.

Az egyes jogrendszerek, mint szerződésekben irányadó jogok közötti különbségek tudatos és aktív kezelése nagy odafigyelést és kiterjedt jogi háttérismeretet igényel. A szerződésminták – bár sok esetben segíthetik az üzletvitel zavartalanságát – minden esetben, de különösen a nemzetközi elemeket is magában hordozó esetekben, fenntartással kezelendők, és alkalmazásuk csak az egyedi ügyletre vonatkoztatott megfelelő jogi kontrollt követően javasolt.

Az ilyen jellegű jogi kontroll hatékony elvégzéséhez elengedhetetlen a több jogrendszerben való jártasság és a nemzetközi együttműködés. Egy megfelelő háttérrel rendelkező ügyvédi iroda nemcsak a szerződés előkészítése során, hanem annak végrehajtása és az esetleges jogviták rendezése során is érdemi támogatást tud nyújtani – akár kínai, akár uniós bíróságok, illetve választottbíróságok előtt is.